Assissi Szent Ferenc Naphimnuszára utalva, Laudato Si (Áldott légy!) címmel csütörtökön 180 oldalas enciklikát adott ki Ferenc pápa, melyben az ökológiai gondolkodás kulcsfontosságát hirdeti. A pápa a fosszilis energiahordozókon alapuló energiagazdálkodás leépítését szorgalmazza, hangsúlyozza a "hatalmasok" felelősségét, és a gazdagok súlyos "társadalmi adósságáról" beszél, amelyet meg kell téríteniük az egyenlőtlenségben élő társadalmak felé, hogy az emberiség kilábalhasson abból a "halom mocsok"-ból, amivé "közös otthonunkat" tettük. A pápa enciklikája a teljes katolikus egyház hivatalos állásfoglalásának számít. Ezen állásfoglalás mostantól nem csupán lehetővé teszi a hívek számára a "zöld" gondolkodás szerinti életvitelt, hanem egyenesen kötelezővé teszi azt.
A dokumentum a hatalmasok érdektelenségét bírálja, melyet azok tanúsítanak az erőforrásainknak az elmúlt 200 évben történt rossz felhasználásáról szóló bizonyítékokkal szemben. "Örömteli nemtörődömséggel" közelítettük meg eddig a kérdést, ahelyett, hogy változtatnánk szokásainkon a Föld javára.
Hangsúlyozza a környezeti, társadalmi, gazdasági, politikai és a javak elosztásában jelentkező súlyos problémákat, amelyek a klímaváltozással állnak összefüggésben.
A kommentárok szerint az enciklika kifejezi a pápa amiatt érzett nyugtalanságát, hogy a technológia fejlődése és a haladás mítosza egyre inkább árucikké silányítja az emberi lényeket és kizsarolja a természetet.
A status quo fenntartásában érdekelt lobbik által eltartott politikai erők, például Jeb Bush felől sietve érkezett a válasz, mely szerint a pápa jobban tenné, ha nem szólna bele "tudományos kérdésekbe". Tálcán kínálja magát a a jelenleg uralkodó szegmentált, szakbarbarizmusra hajlamos közvélemény számára az "egyház maradjon a lélek dolgainál" érvelés. Ferenc pápa a szöveg kiadásának napján azt nyilatkozta: nem zöld kiáltványként, hanem társadalmi tanításként kell olvasni sorait.
Fontos gondolat ez, hiszen a természetre sokan most úgy gondolnak, hogy az egy az emberen kívül eső dolog, ami valahol "kint" van. Pedig a természet nem kint van, ahogy ezt a Kálvin térre meghalni igyekvő méhek tömegei, vagy az Illatos út könyéki talajvizsgálatok eredményei, vagy a szerb határon a klimatikus okokra visszavezethető háborúk elől menekülők tömegei finoman jelzik.
A pápa azt írja: "A szegény országok adósságai eszközzé váltak arra, hogy irányítás alá kerüljenek, de nem ez a helyzet akkor, amikor az ökológiai adósságra gondolunk. A fejlődő országok, ahol a bioszféra legfontosabb rezervátumai találhatók, különböző módokon folyamatosan támogatják a gazdagabb országok fejlődését, saját jelenük és jövőjük rovására. A fejlett országoknak meg kellene fizetniük ezt az adósságot azzal, hogy csökkentik nem-megújuló energiaforrásokra alapozott fogyasztásukat, és segítik a szegényebb országokat, azok fenntartható fejlődését támogató szabályozások és proramok kidolgozásában."
Az enciklika nagy része természetesen spirituális reflexió a Teremtés bibliai történetére, és az emberiség Isten által kiszabott feladatára - a Földdel való törődésre. A tudományos adatok, eredmények felhasználása újszerű elem a műfajban - a szöveg leír egy "ökológiai válságot", melyben található egy rész a legújabb tudományos adatokkal a témában. Arra is felhívja a figyelmet, hogy bár ez egy globális probléma, súlyos következményekkel, de a világ szegényei jóval nagyobb arányban vannak kitéve a negatív hatásoknak. A pápa azt írja: "Azok, akik több erőforrással, illetve gazdasági és politikai hatalommal bírnak, úgy tűnik, leginkább a gondok leplezésével vannak elfoglalva."
A katolikus tanítás és a felelős ökológiai gondolkodás együttjárása nem újszerű. Jómagam, szociológus hallgatóként még az évezred hajnalán, a Pázmányon, Humánökológia kurzus keretében tanultam az ökoszociális elvek reprezentáltságáról különböző katolikus kinyilatkoztatásokban. A Teremtésvédelem koncepciója hazánkban sem ismeretlen a felelősen élni kívánó katolikusok köreiben.
Nehéz túlbecsülni a jelentőségét ennek az enciklikának, bár kérdés, érkezik e további segítség gyakorlati útmutató formájában azon hívek számára, akik saját életükön szeretnék kezdeni az egyház e morális imperatívuszának érvényesítését, illetve hogyan jelenik meg ez az üzenet a templomok szószékein, ha egyáltalán.
A poszt egyik fő motivációja az volt, hogy most, pénteken, egyik meghatározó hazai hírportálon sem találtam még említést sem az enciklikáról, holott a nemzetközi sajtó alaposan foglalkozik vele, hiszen ez egy pikáns téma.
Ferenc egyébként hamarosan Amerikába utazik, ahol beszédet tart az ENSZ, majd a teljes amerikai Kongresszus előtt is.
A poszt a Guardian összefoglalója alapján készült.
Utolsó kommentek