HTML

susnyás

ökocyber gonzo terepnapló

Fotoszintézis

Ha szimpatizálsz a Susnyással, segíts haladnunk tovább pár kWh áram, egy üveg szörp, vagy egy bringabelső árával!

 

Utolsó kommentek

Twitter


2013.03.08. 10:29 lsg404

Kék Zöld Álom


A Római Part tervezett beépítése ismét aktualitást ad a modern városok és az őket átszelő folyók közötti szerves, lélegző kapcsolat, kölcsönös erőforrás-hasznosítás témájának.

A permakultúra tizenegyedik alapelve szerint a szélek, a határok az elsődleges és legfontosabb zónái egy adott élettérnek. Könnyű megérteni, miért: a széleken mindkét határos élettér hatásai érvényesülnek, ezért ott a leggazdagabb a diverzitás, hiszen a mindkét területen otthonos fajok egymással is találkoznak, és ehhez még jönnek a kifejezetten az átmeneti zónát kedvelő életformák is. Ezért olyan fontos élőhelyek az ártéri erdők, a folyótorkolatok, vagy akár a rétek és erdők határterületei.

A modern városok és folyóik kapcsolatának történelme hullámzó, az egykor a települések koszorúereiként szolgáló természetes folyóvizek sok esetben óriás szennyvízelvezetőkké váltak, teljesen leválva az őket körülvevő metropoliszok élettereiről. Budapest tankönyvi esetté fejlődöt e tekintetben, a rakparton húzódó autópályáival, melyek hatásait tompítani próbálják az olyan kezdeményezések, mint a Plázs, és az olyan csoportok, mint a Valyo.

A Blue Green Dream projekt célja, hogy várostervezők, mérnökök, vízügyi szakemberek együttműködésével megoldásokat dolgozzon ki a modern nagyvárosok olyan problémáira, mint a túlhevülés, az áradások, vízellátási zavarok, zajterhelés, szennyezett levegő, elsősorban az esővíz elfogásával és betárolásával, illetve a városi vegetáció fejlesztésével, leginkább zöld tetők révén. A növényzet felszívja a vizet, segít hűvösen tartani a tetőket, a város klímáját pedig természetes módon kondícionálja. 

Emberhalálokkal dobálózni eléggé bulvárízű fogás, mégis tagadhatatlan, hogy akár egy fokos hőmérsékletcsökkentéssel ezrek életét lehetne megmenteni - a 2003-as európai hőhullám direkt oka volt ötvenezer városlakó halálának.

A Blue Green Dreamben leginkább oktatási intézmények és néhány hi-tech vállalat vesz részt, de a brit szupermarketlánc, a Sainsbury is beszállt egy 120 ezer eurós PhD kutatás finanszírozásával, amelytől jelentős energia-megtakarítást remél. Az ilyen üzletekben üzemelő számos hűtő- és fűtőberendezés rengeteg elillanó hőt termel feleslegesen, ennek hasznosítása az áruházlánc célja. A teherautó-forgalom zaját pedig növényfallal tervezik tompítani.

A klasszikus berlini repülőtér, a Tempelhof főépülete sokáig a világ legnagyobb területű összefüggő tetőzetével rendelkezett, és még most is a harmadik helyen áll ezen a listán. Erre a tetőre most az esővíz betárolására és hasznosítására alkalmas rendszert telepítenek, a kísérlet célja, hogy megvizsgálja, mennyi vizet takaríthat meg ezzel a német főváros. Hasonló kék-zöld projektek indulnak Párizsban és Rotterdamban is.

London városa rendszeresen komoly EU bírságot fizet a Temzébe vezető szennyvízcsatornák gyakori túltöltődése miatt. A "kék-zöld" megoldások segíthetnek a városnak a rendszerre alkalmanként ránehezedő rendkívüli nyomás tompításával, hasonló megoldásokat már sikeresen alkalmaztak Philadelphiában, Portlandben és Melbourne-ben.

A Blue Green Dream a Climate-KIC keretében zajló, első körben négyévesre tervezett projekt. A Climate-KIC (Knowledge-Innovation Community, Tudás-Innovációs Közösség) az EU (budapesti székhelyű) innovációs központjának (EIT) egyik munkacsoportja, amelyben innovatív cégek, oktatási intézmények és a közszféra képviselői dolgoznak együtt fenntarthatósági projekteken, és amely saját önkéntes-hálózatában több Klímanagykövet is képviseli hazánkat. A hálózat egy brit PR-szakértő önkéntesét éppen a Nagykövetséggel (illetve a magyar Ozone Network tévécsatorna szerkesztőségével) kapcsolta össze ez a program. Helen Salisbury-nek jómagam mutathattam be a Nagykövetség tevékenységét, amíg veterán tagjaink Spanyolországban ismerkedtek helyi kezdeményezésekkel a Climate KIC évente megrendezett rotációs, helyi szintű kapcsolatépítő szakaszában, november végén.

A Római parti események  egy szép, rekreációs, természetes övezet megtartását követelő civilek, és a terület ingatlanfejlesztésében érdekelt gazdasági-politikai érdekcsoportok összecsapásának tűnhet. Azonban azt sem állítja senki, hogy a Rómain minden a legnagyobb rendben. Ha már itt van Budapesten az EU egyik legfőbb szellemi műhelyének koordinációs bázisa, amely a városok és a természetes megoldások optimalizálásával törekszik  az élhetőbb Európa megteremtéséért, és ha Blue Green Dream projektbe szabadon lehet nevezni bármilyen európai projektet, vajon nem lenne -e érdemes a Római Part fejlesztését a "Hippik versus Tőke" narratívából kiemelve a civilek, az önkormányzat és a magántőke együttműködése felé terelni, akár egy budapesti kék-zöld projekt kezdeményezéseként?







Szólj hozzá!

Címkék: öko transition permakultúra EU avárosaholélek