Nemrég ismét ellátogattam a Helykeresők aktuális találkozójára. Ez egy olyan csoport, ahol az öko-életformák iránt érdeklődő, ökoközösségben élni vágyó városi arcok találkoznak egymással, és olyanokkal, akik valahol tartanak már ebben a történetben, ökofaluban élnek, önellátást közelítő gazdaságot visznek, vagy járják az országot vagy a nagyvilágot helyek, személyiségek, inspirációk, információk után kutatva.
Az egyik főszervező, a földkeltés, többéves nagyszékelyi múlttal rendelkező permakultúrista kertész-informatikus Bőhm Géza ezúttal személyesen is meghívott, hogy a Bernece-projektről meséljek egy kicsit.
A találkozón aztán olyasmivel szembesültem, amivel eddig még soha.
Számomra 4-5 éve kezdődött ez az útkeresés, megoldási modellek gyűjtése az aktuális társadalmi válságjelenségek enyhítésére, szociológiai és ökológiai inspirációk hatására, ezalatt jópár személyiséget, csoportot, vidékfejlesztőt ismertem meg, és akadtak közöttük polgármesterek is. De olyat még nem láttam, hogy egy polgármester deklaráltan ilyen "helykereső" embereket keressen azért, hogy reményei szerint velük állíttassa meg a település népességének fogyását, az elöregedést, a hanyatlás tendenciáit.
Alsómocsolád háromszáz fős népességű falucska Tolna és Baranya megye határán, Pécstől mindössze 25 kilométerre. Már vannak újonnan érkezett családok, akik folyamatosan ott élnek a településen, ők többnyire hollandok, beilleszkedésük zökkenőmentes volt. Dicső László polgármester a magyar ökofalvakat a kilencvenes évek eleje óta összekötő Élőfalu Hálózathoz fordult, itt találkozott az egyik helykeresővel. László érdeklődését felkeltették ezek a falvak, szeretné jobban megismerni működésüket és tapasztalataikat, megvizsgálni, alkalmazható -e ebből valami a falu számára, megfelelő -e ez az irány.
A szándékaik szerint a település egész rendezési tervét átdolgozzák azzal a céllal, hogy ez egy “befogadó” falu legyen. Sölétormos Jenővel együtt fognak dolgozni ezen, aki a somogyvámosi krisnavölgy vezetője volt, egy ideje a Helykeresők egyik pártolója és szellemi vezetője, a közelmúltban a kossuth téri egyhetes böjtje kapcsán vetült rá némi médiaérdeklődés.
A fiatalok faluban marasztalása reménytelennek tűnik, elvetették ezt az irányt. A településnek kell vonzóvá válnia: aki menni akar, az pedig menjen békével, aki jönni akar, jöjjön.
Ez a szándék, nincs még konkrét recept, de a jövevények befogadására akarnak hangsúlyt helyezni.
A településen egyébként működik például erdei iskola, 84 szálláshellyel, egy idősek otthona 42 férőhellyel, 17 hektár területen állattartó gazdálkodást végeznek, és van helyi pénzük. (!) Ez értelemszerűen a helyi áruk és szolgáltatások cseréjét segíti. A helyi gazdaságfejlesztési program keretében állatokat (liba, csibe) helyez ki az önkormányzat helyi lakosokhoz - ez manapság innovációnak számít, hiszen leépült az állattartás, a háztáji gazdálkodás vidéken, mindenütt. Minden megtalálható tehát, "csak ember kellene". Semmit nem érnek a projektek enélkül.
A faluban elég sok civil szervezet van. Az egyik az elszármazottak kapcsolattartására alapult, van patchwork klub, aminek tagja például egy angol hölgy, is akivel nem értenek szót, mégis jó a hangulat. Polgárőrség, idősek dalosköre, gyermek- és ifjúsági önkormányzat 6-21 évesek saját képviselő-testülete (!) valódi döntéshozatali helyzetekkel, tekecsoport. Mivel sokat pályáznak, sok rendezvényt szerveznek, kissé túl sokat is, hiszen az aktívak mennek el minden “szubkulturális” rendezvényre is.
Dicső úr tagja az Innovatív Polgármesterek Klubjának. Ez a kicsit misztikusan hangzó társaság nem rendelkezik saját webes jelenléttel, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségén belül jött létre, és mint kiderül, Dicső úr valójában az alapítók és ötletgazdák közé tartozik.
Itt merült fel a gondolat, hogy mivel ez a klub egy jó csapatnak tűnik, ez egy jó szűrés, akkor ezeket a településeket kéne végiglátogatni és felmérni, volna -e nyitottság az alsómocsoládi népességbővítési tervhez hasonló projektek indítására?
Egyértelmű, hogy László szívesen látná a Helykeresőket egy többnapos látogatásra. Őt az érdekli, miért keres helyet valaki, és milyen az a hely, amit keres?
Géza felhívta a figyelmet arra, hogy ez az igény nem annyira széles körben elterjedt. Sokan mozdulnának, de nem sokan mennének kis falvakba. Ezért Alsómocsolád megcélozhatja azt, hogy úgy is kommunikálja magát, mint az ilyen emberek befogadóhelye: ehhez viszont a falunak tudnia kell, hogy miért akarnak a helykeresők elmenni, vidékre költözni. Például a természet és az ökológia ilyen körökben jellemzően fontos. Ha Alsómocsolád ilyen központ szeretne lenni, akkor ebbe az irányba érdemes lehet tevékenykednie, ha ilyen irányba nyit, fejleszt a település, akkor meg fognak jelenni az erre fogékony érdeklődők. Mert mond ugyan néhány falu ilyet, de nem sok, és nem hangsúlyosan - tehát ez egy rés, egy lehetőség. A közösségfejlesztést intencionálisan bizonyára nehéz végezni - ezen lehetne esetleg úgy segíteni, hogy Alsómocsolád úgy építi fel az egész éves, pályázatokkal duzzasztott eseménynaptárát, hogy tematikájában teret enged az ilyen öko irányoknak. Így bekerül a település ennek a szubkultúrának a köztudatába, egyre többször mennek el, találkoznak ugyanazokkal az arcokkal, és közben gyakorlatban is formálódik a település a számára vonzó irányba (jurtakészítő tábor, szalmabála workshop, alkalmazkodó gyümölcsészet, stb), és ő maga is jobban megismerkedik a hely szépségeivel. Erre ráharaphatnak.
A beszélgetés konklúziója az, hogy a település rendezési tervének átalakítása mindenképpen megtörténik, és ehhez gyűjtenek információt, nyitottak a "célcsoport" felmérésére. A célcsoportot vonzó tematikus események sorozatán elkezdenek dolgozni, első körben egy egész hétvégés Helykereső találkozó lesz Alsómocsoládon.
A föld-, és házvásárlás témakörében elhangzik még, hogy a külföldiek jelenléte felnyomta az ingatlanárakat, ezért hoztak egy rendeletet: kétmillió forint kamatmentes kölcsönt adnak építésre, egymilliót vásárlásra. Az általános országos helyzettel szemben bőven van munkalehetőség a környéken - a két legfrissebb, hamarosan induló pályázati finanszírozású fejlesztés, amiről hallunk, az egy mini Planetárium, és egy valódi Boeing 737 szimulátor.
Polgármester úrnak ezután mennie kell, én csak emésztem a hallottakat. Én voltam 737 szimulátorban még a 90-es években, Athénban volt, akkor még összesen két hitelesített vizsgaközpont volt Európában, ahol lehetett a pilótáknak szimulátorozni. Nem tudom, pontosan mi épül Alsómocsoládon, de mindenképpen elég eredeti tájképi elem lesz egy hidraulikus lábakon álló 737-es szimulátorkonténer. Egy gyors keresésből kiderül, hogy 50 millióért már e-bayen lehet venni ilyesmit manapság.
Utolsó kommentek