Damanhur, a portugál Tamera, a német Sieben Linden vagy a skót Findhorn mellett az ismertebb, kiépültebb európai ökofalvak közé tartozik. Piedmontban, Észak-Nyugat Olaszországban terül el, egy kis falu külső részein, természetvédelmi terület határában.
A melegvíz 70%-át állítják elő napkollektorokkal, az áram 35%-át napelemekkel és vízturbinákkal. A fűtési célú energiaszükséglet 90%-a megoldott a környékbeli erdők fenntartható kezeléséből.
Az élelmiszerszükségletük felét látják el saját termelésből, tartanak disznót, tehenet, van haltenyészetük. Termesztenek zöldséget, gyümölcsöt, gabonát, előállítanak tejet, mézet, bort, péksüteményeket.
Tevékenységük nagyobb része azonban nem kifejezetten a gazdálkodáshoz, önellátáshoz fűződik. Az ilyen központokhoz hasonlóan ők is képzéseket és rendezvényeket tartanak, melyek segítenek a közösség anyagi önfenntartásában, és erősítik az élő kapcsolatokat a külvilággal. Ezen kívül kísérleti projekteket menedzselnek, amelyekkel pályázati pénzekhez lehet jutni, és a fenntarthatóság terén máshol is bevethető modelleket kidolgozni.
Damanhur barlangjaiban vannak az Emberiség Templomai nevű eklektikus művészeti építmények, amelyek az online túra alapján úgy néznek ki, mintha valaki feltöltött volna a The Cell rendezőjének agyába több gigányi jehovista pamfletet, majd uralma alá rendelt volna egy hadseregnyi be-LSD-zett vakondot és egy hippi félszerzet kőművespáholyt, de a látvány a kétes ízlésvilágú képzőművészete mellett vagy ellenében is rémisztően lenyűgöző, vagy lenyűgözően rémisztő.
Damanhur egyébként saját, az évtizedek során folyamatosan csiszolódó alkotmányszerűséggel is bír, házi szabályrendszerben gyakorolva a bázisdemokrata elveket.
A Mag Vagy csoport járt már náluk, az ott készített kisfilmjük itt megtekinthető. Nem könnyen emészthető darab az émelyítő zongorafutamok, pánsípdallamok, és az ezó-spiri vonalon kötelező formanyelvi eszköznek számító giccses pátosz miatt, hát ezt nem vitatjuk, de vannak snittek a mindennapokról, facilitásokról benne.
Akárhogy is, 35 évnyi tapasztalat a fenntartható önmegvalósítás terén nem csak füst és félhomály. Három delegáltjuk jön Magyarországra, akik egy hét alatt ellátogatnak Gyűrűfűre, Krisnavölgybe, és Galgahévízre, megnézni ezeket a magyar ökoközösség-kísérleteket, illetve öko-spirituális szakértelmükkel hakniznak, gyorstalpaló kurzusokat adva.
Péntek este hat órára, a MagNet Bank központi fiókjának közösségi terében, egy fancy Andrássy úti épületben, nyílt program keretében jönnek el a budapesti Helykeresők nevű, öko-életmód iránt fogékony érdeklődők laza közösségeként jellemezhető csoport estjére, ahol többek között én fogok tolmácsolni. Biztos izgalmas lesz, különösen nekem, mivel sosem tolmácsoltam még. Kiváló alkalom egy kis mélymerülésre az európai ökofalvak világában, a főváros szívében.
Utolsó kommentek